Belépés

Elfelejtettem a jelszavam!

Latest topics
» Vezérlő terem - Híd
Csüt. Feb. 14, 2013 8:03 am by Mesélő

» Hibernáló terem
Csüt. Feb. 14, 2013 8:03 am by Mesélő

» A roncs közelében
Csüt. Feb. 14, 2013 8:03 am by Mesélő

» Központi folyosó
Csüt. Feb. 14, 2013 8:03 am by Mesélő

» Sivatag
Szer. Jan. 16, 2013 6:54 am by Mesélő

» Közlemények
Pént. Dec. 21, 2012 7:41 pm by Mesélő

» Üzenőfal - Megbeszélő
Szer. Dec. 19, 2012 10:41 am by Mesélő

» William McAllister
Szer. Dec. 19, 2012 10:16 am by William McAllister

» A hajóroncs közelében
Pént. Dec. 07, 2012 4:12 am by Mesélő

Affiliates
free forum


Hibernáló terem

2 / 3 oldal Previous  1, 2, 3  Next

Go down

Re: Hibernáló terem

Témanyitás  Georgia R. Harper on Pént. Nov. 16, 2012 12:40 am

Ha olyan helyzetben lennék, bosszanata az, hogy szórakoztatja szinte a helyzet, sőt bokán rúgnám és szétkarmolnám. Már csak azért is, mert ráébredek, hogy ki az akivel most mentőakcióra készülök... Ha nem lennék elég erős, rámtörne a késztetés, hogy hosszan nyüszögjek egyet. Jaj ne, szögletes vonások és az az akcentus. A megjegyzésére felszalad a szemöldököm. - Tűzzsonglőr...?
Mit keres a hajón vajon? Ki ez a fickó?! Követem a tekintetét a magaméval és rá kell, hogy jöjjek, hogy épp ő lehet az akinek nem okoz akadályt a felmászás. Ragyogó.
- Örömmel hallom... - elfúl a hangom és ledermedek, ahogy a megmentendőnk hirtelen elcsendesedik, a tekintete pedig üvegessé lesz. Jaj ne... elkéstünk.

Érzem, hogy fürkész engem Klaus, de csak homlokráncolást és néma dohogást láthat. Hát ezért törtem magam itt? Hogy aztán még a zseniális tervem kivitelezése előtt feladja?! Megrezzenek viszont. A fedélzeti gép... basszus!
- Nem szeretnék hirtelen elektromos vezetői szerepet betölteni. - motyorgom némileg elégedetlenül, de mire végiggondolhatnék bármit is már karon is ragad Klaus és húz elfelé. Megilletődött nyikkanásom elég hangos ahhoz, hogy bármilyen jelzőn át hallható legyen.
- Nem rossz ötlet... - motyorgom és engedem neki, hogy a törmelékeken át cibáljon engem a vezérlőhöz, ahol már gyülekeznek a túlélők. Maréknyian maradtunk. Újabbat nyüsszentek miközben rakoncátlan göndör fürtjeim kisöpröm az arcomból.
Ha odaértünk hozzájuk, akkor csak némileg durcás képet vágva összefonom a karjaim magam előtt és fülelek. Most nincs itt a páváskodás ideje, majd ha szólnak hozzám... akkor...
avatar
Georgia R. Harper

Hozzászólások száma : 24
Join date : 2012. Oct. 05.

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Hibernáló terem

Témanyitás  Nora Hudson on Pént. Nov. 16, 2012 2:27 am

Első dolga a szirénát kikapcsolni, majd szólna bele a hangosbemondóba, de az elé érkező Simon szalutálása kizökkenti ebből. Hirtelen belenyilal elméjébe a halott ezredes képe. Eddig fel se fogta talán, hogy felettese az enyészeté már, csak most, hogy a katona sietve futja le a tiszteletkört. Apró sóhajjal tűr egy kósza vörös tincset füle mögé, mely a nagy kavarodásban kontyából kibomlott.
- Hasonlóképp, katona. Tegyen belátása szerint, igyekezzen a túlélők helyzetét biztosítani, míg én megpróbálok eljutni a fedélzeti számítógéphez és felmérni a helyzetet biztosabban. - Szíve szerint nem menne egyedül, magával rángatná a képzett Simont, de belátja, hogy jobb a civileket nem magukra hagyni a problémamegoldásban. Azért közli, hogy ő merre szándékozik mozdulni: biztos, ami biztos, tudjon róla a másik.
A gondolatmenetből Teodor kérdésének sikerül kizökkentenie kicsit és ez felettébb bosszantja, hisz azt ő is fontosabbnak érzi.
- Itt nem vagyok benne biztos, de tudjuk, mikor indultunk útnak és talán maradt ép kabin, amelyről lekérhető, hogy hány napja van lezárva. - felel, ám ahelyett, hogy két kattintással bármi adatot lekérne ezzel kapcsolatban, inkább a mikrofonhoz hajol és bekapcsolja azt.
- ITT NORA HUDSON HADNAGY! KÉREK MINDENKIT, HOGY A HELYZETHEZ MÉRTEN IGYEKEZZEN MEGŐRIZNI NYUGALMÁT. AMINT TÖBBET TUDUNK ARRÓL, HOGY MI OKOZTA A KIALAKULT HELYZETET, TÁJÉKOZTATJUK ÖNÖKET, ADDIG IS IGYEKEZZENEK AZ IRÁNYÍTÓPANELHEZ. - ez egy biztos pontnak tűnik, mint áram, mint zuhanó törmelékek szempontjából. Természetesen nem úgy gondolja, hogy csapot-papot, még élőt, de beszorultat/haldoklót ott hagyva rohanjon mindenki ide. Csak a nagy keveredésben az ő fogalmazókája sem épp a tökéletes.
Tesz egy próbát a megfelelő ajtó kinyitásával, ami a fedélzethez vezet, de meg se mozdul. Aztán próbálja a másikat, de semmi... Apró szusszanással és könnyed mozdulattal lép el az irányító felülettől, miközben Teodorra pillant.
- A magáé. - Derítse ki a férfi, amit akar, hisz itt a teremben uralkodó, amúgy is nyilvánvaló dolgokon túl sokkal többet nem tudhat meg, legjobb ismeretei szerint. A pillantása Simonra vándorol, onnét pedig jelzés értékűen... öö, az időközben ájult Monica felé.
- Még beszélt az előbb, valószínűleg csak elájult. - mondania sem kell, hogy nem szeretné itt hagyni a csajt, akármilyen libának is tűnt.
Egyébként pillantása feszítővasnak megfelelő célszerszám után kutat, miközben igyekszik azon ajtó felé, ahol a fedélzethez juthat - vagy juthatott, míg nem volt semmi probléma a hajóval.
avatar
Nora Hudson

Hozzászólások száma : 15
Join date : 2012. Oct. 06.

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Hibernáló terem

Témanyitás  Stephanie A. Fishbourne on Szomb. Nov. 17, 2012 9:20 pm

Sikerül hozzájutnia a kisebbfajta ládához, amiben a gyógyszerek vannak. Bár tudja, hogy sietnie kellene, mégis hozzálát a dobozka tartalmának átvizsgálásához. Fontosnak tartja felmérni, miből gazdálkodhat szükség esetén, még úgy is, hogy ezzel időt veszít.
Másodpercek, Stevie. Másodpercekről van szó...
A doboz tartalma - úgy tűnik - sérületlen. Ezt Stevie már csak a hajó állapotából kiindulva is csodával határosnak tartja.
Igen szűkös a készlet, csak a legfontosabbakat tartalmazza. Némi kötszer, és kis adag kemikáliák; többségében fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentő és fertőtlenítő. Nem örül túlságosan a gyér felhozatalnak, és áldja a fejét, hogy saját kis "gyűjteményét" mégsem hibernáltatta magával együtt. Valahogy...
Persze, egyébként is, ki számított rá, hogy ekkora bajba kerülünk és elérhetetlenné válik a többi cucc? Jesszusom, Titanic, mi?
Merengéséből az ismét felhangzó "géphang" rángatja vissza. Ekkor néz körül ismét, szíve pedig kihagy egy ütemet, ahogy meglátja, hogy akiket pillanatokkal ezelőtt hátrahagyott, odébb álltak. Rá nem jellemzően, kétségbeesve pillant körbe ismét, izgatottan alsó ajkába harap, hogy az apró fájdalommal észnél tartsa magát.
Nora Hudson, irányítópanel. Hát persze...
Ragaszkodva a kis dobozhoz, megindul az iménti női hang által megadott irányba, ahol már egy kisebb csoport össze is gyűlt.
- Jól vannak? - szakad ki belőle az ebben a helyzetben kissé (nagyon) sután hangzó kérdés, de képtelen megállni, hogy feltegye azt.
Pillantása továbbra is pásztázza a belátható területeket, még több esetleges túlélő után kutatva. Mivel sikerült elcsípnie a Simonhoz intézett szavak nagyját, ha a férfi megindul Monica felé - és neki sem akad egyéb teendője -, természetesen vele tart, hogy megvizsgálhassa a nőt, amennyire az idejük engedi. Elsősorban az életjelei meglétére kíváncsi, és arra, hogy van-e valamiféle sebe.
Már most látja, mennyire utálni fogja ezt a helyzetet. Valahogy kicsúszni érzi a lába alól a talajt - szó szerinti és átvitt értelemben is -, és frusztrálva érzi magát, amiért úgy látja, teljesen másokra van utalva, nem oldhat meg dolgokat egymaga.
Pedig most egy ideig ez lesz, Stevie... Kellett neked ott hagyni a labor kellemesen unalmas biztonságát, a rutint, az átláthatóságot, a helyzetek magaslatát. Megérdemled, hogy most te légy az, akinek parancsot osztogatnak.
avatar
Stephanie A. Fishbourne

Hozzászólások száma : 28
Join date : 2012. Oct. 06.

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Hibernáló terem

Témanyitás  Mesélő on Vas. Nov. 18, 2012 10:26 am

Teodor a régi hulla rövid vizsgálatával arra juthat, hogy igazából ránézésre csak 1-2 éve oszlik. Mégis, bizonyos szervek már lényegében el is tűntek, főleg a gyomor környékén, amiknek meg azért inkább olyan 10-20 év kellene. Viszont gyanítható, hogy ezek a hibernáló fülkék jól konzerválnak... szóval... valami nem stimmel és köze lehet az utazási időhöz, ezt tökéletesen látja az úr.
Ha odamegy a géphez, akkor hamar rájöhet, hogy az első számú biztonsági protokoll-nak megfelelően az összes repüléssel és miegyébbel kapcsolatos adat át lett mentve egy biztonsági szerverre, amit a fedélzeti számítógépről lehet elérni. Tehát itt ezen a ponton az adatkeresés zsákutca.

Nora rövidesen talál egy feszítővasként is funkcionáló fémdarabot és bár felfeszíthető az ajtó a fedélzet irányába, egyedül nem fog menni. (Nem azért mert nő, hanem mert beragadt a hidraulika.)

Stephanie, amikor megvizsgálja Monica-t rájöhet, hogy a nő él és zúzódásokon kívül nincs külső károsodásnak jele. Ám a pupillareflexből és egyéb orvosi tünetekből azt is meg lehet állapítani, hogy kómába esett, nyilván valamiféle belső sérüléseknek köszönhetően. Ahogy pedig teste kikerült a sokkos állapotból, amit az ébredés és a zuhanás váltott ki, ugyebár ez történt. Mindenesetre a többi földön heverő alaktól eltérően, ő bizony él.

A hibernálóteremben egészen beállt a csend. Nincsenek csikorgó fémek, sikolyok, csak a halkan zizegő elektromos vezetékek, ahogy itt-ott szikrát vetnek, a hullák bűze, ugyanis a régieknek már szaga van... és a pislákoló fények.
avatar
Mesélő
Admin

Hozzászólások száma : 77
Join date : 2012. Oct. 05.

Felhasználó profiljának megtekintése http://anagykaland.hungarianforum.com

Vissza az elejére Go down

Re: Hibernáló terem

Témanyitás  Dr. Teodor Vestegaard on Pént. Nov. 23, 2012 12:59 am

Eleinte, ha észre is veszi az elmarasztaló pillantásokat, nem adja jelét. Ami azt illeti, miután megnézte azt a szúrópróbaszerűen kiválasztott holttestet, sok minden ennél biztosan fontosabb teendőt tolt félre, pusztán azon egyszerű megfontolásból, hogy ez bizony tudományos szempontból logikátlan és egyelőre értelmetlen. Kell lennie rá magyarázatnak. Annak fényében, hogy máshol nem lenne pillanatnyilag hasznos (a sérülteket jobb rábízni a valóban hozzáértőre) – azzal van elfoglalva, ami a leginkább felkeltette az érdeklődését – egyben rémes balsejtelemmel tölti el tőle. Pillanatnyilag egy vírusfertőzéstől jobban tart, mint egy nőtől, akármi is legyen a beosztása.
~Nem lehet más magyarázat. Fertőzés lenne?~
Ehhez további vizsgálatok lennének szükségesek, amire azonban már tényleg nincs idő. Részéről, azért nincs olyan mértékben kétségbeesve, mert levegő egyértelműen van. Egyrészt. Másrészt ha kapkodnak – ahogy sokan a jelenlévők között – akkor fontos részletek felett nézhetnek el. Nyilván más a prioritási listájuk, ez végül is logikus. Ha tényleg valami vírus (márpedig pillanatnyilag ez a meggyőződése) akkor egyáltalán nem irreleváns. Mindenesetre nagyon is megjegyezte Nora rendkívüli kedvességét, majd alkalomadtán, ha nem épp ezer más dologgal lesz elfoglalva, viszonozza is. Meg is rándul a szája széle, de megjegyzést nem tesz, helyette, ha már odaengedték, valóban neki is áll lekérni az adatokat a menetidőről.
Eközben megérkeznek még néhányan.
~Indokolatlanul magas az egy négyzetméterre jutó vörösek száma. Valaki szerethette őket a vezérkarban.~ Ez a gondolat fut át a fején, mielőtt még ténylegesen válaszolna Stephanie kérdésére. Fel sem pillant a monitorról.
- Remekül. Itt van körülöttünk néhány a tudománynak ellentmondó holttest, lezuhantunk, de legalább élünk. Összességében fantasztikusan. – Alig, vagy egyáltalán nem lehet eldönteni, hogy most ironizál vagy teljesen komolyan gondolja, a hangszín viszont amit használ nem sértő. Feszültnek feszült, de igyekszik ezt nem leverni a félig-kolleginán. Ugyan semmi kedve nincs ismét csatlakozni Norához, de ha meg akarja tudni azokat az információkat, amelyek alá tudnák támasztani, szerencsésebb esetben cáfolni az elméletét, akkor ugyanabba az irányba kénytelenek tartani. Keresnie kell pár másodpercig az ajtót, elvégre eddig teljesen mással volt elfoglalva nem tudja egyből, merre kell keresnie, viszont Nora addigra már megtalálja az ideális tárgyat, amivel feszegetheti az ajtót.
- Ha megengedi. – Siet mellé, és rásegítve a nyomóerőre, igyekszik némileg segíteni a nőt. A hidraulikához ugye nem ért, ehhez mérten nem is nagyon tud azzal a részével mit kezdeni. Azért ha már nagyon nem sikerül erőkifejtéssel megoldani, akkor hátrakiált.
- Hé, van valaki, aki tud mihez kezdeni egy meghibásodott zárrendszerrel? - Hátha. Szerencséjük azért még lehet.
avatar
Dr. Teodor Vestegaard

Hozzászólások száma : 16
Join date : 2012. Oct. 06.

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Hibernáló terem

Témanyitás  Klaus Rotmensen on Szomb. Nov. 24, 2012 1:29 pm

- Az hát.
Talányos mosollyal mérem végig, mintha ugyan egy fizikus szokatlanabb lenne itt és most egy tűzzsonglőrnél; még ebben a két szóban is tökéletesen kihallhatja a torokhangú, szaporán kerregő akcentusomat, amely azonnal elárulja, hogy sokkal messzebbről jövök nála. Ha odafigyelek a társalgásra, kevésbé hallatszik, most azonban alig fordítok némi figyelmet arra, hogy érthetően beszéljek. Elég jól megtanultam angolul ahhoz, hogy könnyedén kivehesse, mit mondtam.

Mintha bosszantaná, hogy meg kell válnunk a sráctól, számomra azonban csak még egy hullával több: képtelenség bármi durvábbat mutatni nekem ma, mint a szottyadt múmiacsontváz, aminek az indiszkrét bámulására ébredtem. Kezd elegem lenni a hullahegyekből. Ezért is jöttem el Európából, erre tessék: valami bolygón ébredek egy járványfesztivál küllemű felfordulásban. Rekordidő alatt lett elegem ebből a cirkuszból... ráadásul éhen halok.
Odaadnám a fél karom egy elzászi kuglófért. Vagyis, inkább az övét. Van itt elég gazdátlan...
Harper válasza rángat ki a kósza gondolatból, és igaza is van - a következő két percet a vezérlőterem felé lavírozva töltjük. Hamar elengedem a karját, úgy tűnik, képes megállni a lábán. Helyes.
- Érdekelne, kikkel kell hamar barátságot kötnünk most...
Alig pár szívdobbanásnyi idő, amíg elérünk a teremhez: Nora, Simon, Teodor és Stephanie is itt vannak már. Én vagyok az utolsó, mint mindig. Erre a gondolatra egészen felderülök, de nem hagyom a mosolyt eluralkodni a képemen: nem ártana előbb felmérni, mifélék ezek a szerencsés többiek. Biccentéssel köszönök nekik.
- A kabinoknál nincs már senki.
avatar
Klaus Rotmensen

Hozzászólások száma : 12
Join date : 2012. Oct. 06.

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Hibernáló terem

Témanyitás  Simon Greymare on Vas. Nov. 25, 2012 2:41 pm

Az engedélyre biccentek, bár ezt némileg korlátozza a hozzáfűzött parancs. Mindenesetre bólintok, és kiolvadok a vigyázzállásból.
- Javasolhatom, hogy vigyen magával valakit? Esetleg ha valaki ért az űrutazáshoz, vagy a hajó esetleges javításához...
Igykeszem a lehető legkevésbé támadó javaslatként megfogalmazni, de nem erőltetem akkor sem, ha Nora nem vevő rá.
A hangosbemondóban szinte teljesen ugyanazt hallom Nora – a gép által kissé eltorzított hangján -, ami miatt én is errefelé igyekeztem.
Stephanie kérdésére bólintok.
- Én igen. Pár kisebb zúzódásom van csak.
A hadnagy pillantását gyorsan megértem, és egy bólintás után odasietek az ájult nőhöz. Először hagyom, hogy Stephanie megvizsgálja, Aztán ha engedi, akkor felnyalábolom az ernyedt testet, és az irányítónál teszem le. Egyelőre tovább nem foglalkozom vele.
A hullaszaggal most nem foglalkozom, a lényeg, hogy nem omlik tovább az egész hajó, és úgy tűnik, a túlélők biztonságban vannak.
Katonaként másképp gondolkozom, mint a jelenlévő többiek. Mindenkinek más fontos, más az első. Most az esetleges járvánnyal nem tudok mit kezdeni, ezért msára fókuszálok.
Ha Noráéknak plusz erőre lenne szükségük, akkor segítek nekik felfeszíteni az ajtót, egyébként végignézek a többieken.
- Van valaki, aki ért a fegyverekhez? Ellenőrzöm a fegyverraktárat és az állatok hibernáló termét. A többiek addig megnézhetnék, valahol segítségre szorul-e még valaki, és utánanézhetnének az élelmiszer-szállítmánynak...
Első körben inkább javaslatnak szánom, mint parancsnak, mert nincs kedvem olyanokkal vitázni, akik felháborodnak, hogy mit parancsolgatok nekik, mikor nem a beosztottaim. Lehet, hogy nem történne meg, de jobb megelőzni a felesleges nézeteltéréseket.
Ha valaki csatlakozik hozzám, akkor megpróbálom kinyitni a raktárakhoz nyíló ajtót, mert elsőre a fegyvereknek akarok utánanézni.
avatar
Simon Greymare

Hozzászólások száma : 23
Join date : 2012. Oct. 06.

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Hibernáló terem

Témanyitás  Georgia R. Harper on Hétf. Nov. 26, 2012 8:12 am

Klaus méregetését frusztrálóbbnak vélem, mint a hajó idegőrlő frekvencián sípoló vészjelzőjét jelen pillanatban. Erőteljes dohogásomon és ennek az arcomra kiülő durcás kifejezésének a függönyén át hál'istennek nem láthatja, hogy az akcentusa megkócolja igen zilált agysejtjeim.
- Maga aztán furcsa egy valamik feneketlen kútja. - az én bakancsos ír akcentusom elbújhat az egyik múmia alá mellette. Értem mit mond, de még ez is csak dohogásra sarkall. Ha legközelebb így talál megszólalni jók a kilátások arra, hogy székestől rúgom fel vagy a fejére borítom az asztalt. De nem most ebben a percben.

A bosszankodásom csúcsa csak az, hogy nem sikerül a terv. Az emberekért amúgy sem vagyok oda rajongásig, tehát nem tud fájni a szívem se. Elég itt az összeaszott test. Toporzékolni van kedvem, de csak pofákat vágok helyette. Nem épp erre jelentkeztem. Kicsit sem erre jelentkeztem. Én egy tudós vagyok, kérem szépen, nem horrorfilmek sztárja. A zúzódásaimból szétterjengő fájdalom amúgy is megtépázott engem eléggé, le merem fogadni, hogy ha a Földön lennénk, az első verébpár kijelölné fészeknek a hajam. Halkan mordulok egyet, jelezvén mérhetetlen frusztráltságom.
Viszont nincs időnk itt tétlenkedni, az életünkkel játszunk.
Szemmel láthatóan nem törődik azzal, hogy én itt igenis tiltakoztam a vonszolása ellen. Felfuvalkodott, önkényes hólyag... Tessék, már be is soroltam magamnak az "úriembert". Két perc az út, de nekem egy nyüszögős-duzzogós kis örökkévalóság. Mikor végre elenged, sóhajtok is egyet és roppant szúrós pillantást vetek rá, de a szavaira felszalad a szemöldököm.
- Ahogy innen nézem egyik sem a szervízalagutak megmászására termett alkat. Sem mérnök.
Elhúzom a szám kissé, de pár lépés és ott is vagyunk a kis csoportnál. Végigjártatom a tekintetem a Nora, Simon, Teodor, valamint Stephanie alkotta túlélő brigádon.
- Legalábbis élő nincs. - szinte rávágva javítom ki Klaust. Én nem biccentek. Nem vagyok udvariaskodó kedvemben.
- Én értek a zárakhoz. - vigyorgok epésen Noráék felé. - Már ami a mérnöki részét érinti a dolognak.
Tehát, ha már a fizikai erő hasztalan, csak akkor avatkozom be. A fegyverek és az állatok hallatán csillan csak fel a tekintetem igazán. Az ő hibernálóegységük egészen másmilyen és a fegyverraktárat lezáró rendszer kacifántossága egészen vérforralóan gyönyörű nekem. A pofim a kócós hajammal együtt egészen kislányos kifejezést ölt.
- A fegyverraktár ellenőrzéshez csatlakoznék. - macskaszerű fürgeséggel sorolok Simonhoz.
avatar
Georgia R. Harper

Hozzászólások száma : 24
Join date : 2012. Oct. 05.

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Hibernáló terem

Témanyitás  Nora Hudson on Kedd Nov. 27, 2012 8:15 pm

Szinte már szelíd mosoly szalad arcára Simon javaslata hallatán, noha annak árnyalatnyi megnyilvánulását Mona Lisa is irigyelné. Egészen aprót biccent mellé, mintegy megerősítésként, hogy igyekszik majd így cselekedni.
Majd ugye nekilát keresni a romok-roncsok és egyéb kevésbé gépi maradványok között alkalmi feszítővas után - ám hiába talál és feszül neki az ajtónak, az ő nyers ereje kevésnek bizonyul. Kérdőn pillantana körbe és emelné meg hangját, hogy segítséget kérjen, ha Teodor nem teremne éppen ebben a pillanatban mellette.
- Lekötelez. - szusszan és feszül neki újra ezúttal a férfival együtt. Ha nem sikerülne a kettejük erejével kinyitni azt a flancos ajtót, jöhet a B terv, vagy épp G terv is lehetne stílusosan Georgina személyében. Aki mellesleg még jól jöhetne a fedélzeti számítógépek esetében is, de úgy fest, a fegyverek jobban lázba hozzák.
- Bátorkodtam volna javasolni, hogy a szaktudására esetleg a fedélzetinél is szükség lehet, de ahogy gondolja. Ért esetleg valaki az űrhajókhoz kicsit jobban? - ez már mindenkinek, így tehát Klausnak és Stephnek is szól, ahogy tekintetét végigjáratja az embereken komolyan-kérdőn. - Az jöhet velünk. A másikuk pedig Greymare közlegénnyel.* Azt semmiképp sem tartanám szerencsésnek, hogy bárkit is egyedül hagyjunk. - de végtére is mindenki felnőtt ember. Ha valaki nagyon maradna, ő aztán nem fog könyörögni senkinek. Ellenben ha egy ujjal is hozzáérnek az ő fegyvereihez, abban nem lesz köszönet.

*(insert megfelelő rangbeli megszólítás)


A hozzászólást Nora Hudson összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Kedd Nov. 27, 2012 9:04 pm-kor.
avatar
Nora Hudson

Hozzászólások száma : 15
Join date : 2012. Oct. 06.

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Hibernáló terem

Témanyitás  Stephanie A. Fishbourne on Kedd Nov. 27, 2012 8:46 pm

Miután megvizsgálta Monicát - aki egyébként talán az egyetlen, akit felismert azok közül, akikkel most összehozta a sors -, kissé idegesen veszi tudomásul, hogy egyelőre nem tehet érte semmit. Komolyabb vizsgálatra lenne szükség ahhoz, hogy kizárhassa a belső szervi sérüléseket, amikkel egyébként nyilvánvalóan számolnia kell a nő esetében, és amire jelenleg ha lenne is lehetőség, idő nincsen. Így leginkább csak reménykedhet benne, hogy Monica megéri, hogy eljussanak valami olyan helyre, ahol rendesen megvizsgálhatja... Ha egyáltalán van valahol ilyen.
Hol az istenben lehetünk egyébként? Elértük egyáltalán az úticélt?
Sosem volt az a reménykedő fajta. Egy orvosnak a véleménye szerint nem is az a dolga, hogy csak reménykedjen. Az vagy tudja a dolgát, vagy nem. Elég szerencsétlenül érzi magát most. Gyűlöli ezt a tehetetlenséget. Mintha a világ súlya nehezedne a vállára.
Zavaros, feszült gondolatait félresöpörve épp a test elszállításával kapcsolatban tenné fel a kérdését Simonnak, mire az fel is kapja Monicát, így ő már nem nyitja ki a száját, csak halad a női testet egyensúlyozó férfi után.
Kolonc. Csak erre lesz jó. Terhelni valakit, miközben az sem biztos, hogy egyáltalán megéri a holnapot. Talán órákon belül elpatkol, valaki mégis kockára teszi érte majd az épségét... Arról a gyógyszermennyiségről meg ne is beszéljünk, amit hiába tömök majd bele...
Bár nem az ilyesmi híve - és nem is a nagyszájú, nyers Monicával kapcsolatos ellenségessége miatt érez így -, de azon gondolkodik, nem lenne-e jobb ötlet átsegíteni a nőt a másvilágra.
Elhúzza a száját, mikor a vezérlőpultnál megkapja a feltett kérdésére Theodor kissé szarkasztikus válaszát, de nem szól vissza. Máskor valószínűleg megtenné, de most nem. Neki nincsen kedve összeugraszkodni azokkal, akikkel kölcsönösen egymásra vannak utalva. Csak bólint az egyik újabb érkező azt jelző szavaira, hogy a kabinoknál nem maradt élő.
Tehát ennyien maradtunk...
Végighallgatja az újabb utasításokat, amiket az előzőleg Nora néven bemutatkozott hölgy osztogat. Sóhajt egy nagyot, s bár még mindig nehezen viseli, ha parancsolgatnak neki, meghúzza magát, és teszi, amit mondanak. Egyelőre a pultnál úgy sincs dolga. Nem is ért az űrhajókhoz legkevésbé sem, sérült sincsen, aki a segítségére szorulna, ráadásul azért valamennyire ért is a fegyverekhez. Ha pedig a többiek úgy ítélik, hogy jobb, ha tartanak maguknál ilyesmit, nyilván nem marad ki ő maga sem a dologból. Már csak azért sem, mert ha bejutnak a fegyvertárba és ő maga is talál valami olyat, ami ínyére való, és amivel bánni is tudna, jelentősen meg lenne könnyítve az eutanázia dolga. A golyó jelenleg "olcsóbb", mint a vegyszer, amiből alig áll rendelkezésre.
Talán kegyetlenség, talán beteges. De nem csak Nora játszott már életében katonásdit...
avatar
Stephanie A. Fishbourne

Hozzászólások száma : 28
Join date : 2012. Oct. 06.

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Hibernáló terem

Témanyitás  Mesélő on Szer. Nov. 28, 2012 6:28 am

//Klausra természetesen ha eldöntötte kikkel is tart, az vonatkozik, ami az aktuális csapatával történik és oda is kell írnia. Smile

Vezérlős csapat: [You must be registered and logged in to see this link.]
Raktáros csapat: [You must be registered and logged in to see this link.]
//
avatar
Mesélő
Admin

Hozzászólások száma : 77
Join date : 2012. Oct. 05.

Felhasználó profiljának megtekintése http://anagykaland.hungarianforum.com

Vissza az elejére Go down

Re: Hibernáló terem

Témanyitás  William McAllister on Szer. Dec. 19, 2012 10:08 pm

Először van a csend. Az a fajta, amiről az ember azt hinné nem is létezik, a végtelen, statikus zörejek nélküli csend. Ilyen lehet a túlvilág is, de ez most más. Annyiban, hogy Will teste egy kapszulában pihen, amely rákényszeríti az alvást és az ezzel járó némaságot. Ezzel önmagában véve még probléma sincs, csupán az, hogy Will számára az alvás fölösleges figyelemmegvonást jelent. Természetesen szüksége van rá, mint bárki másnak, nem vitás, csakhogy neki jóval kevesebb kell belőle ahhoz, hogy a motorja maximális fordulatszámon pörögjön. Persze ez az álom most más, ennek célja van, ez nem egyszerű alvás. A cél a legfontosabb. Anélkül semminek semmi értelme nincs.

A világűr végtelen némaságát csak furcsa, ismétlődő zizegő hangok törik meg. Will nincs eszméleténél, vagy legalábbis a tudatának peremén jár haláltáncot. Elméje már tudja, hogy valami baj van, de ezt képtelen közvetíteni a teste felé, valami furcsa okból kifolyólag. Ez nyilván valami külső behatás lehet csak, elvégre még sosem fordult vele elő, hogy csak úgy csődöt mondjon bármely testrésze is. Erőnek erejével kényszeríti magát arra, hogy szemhéját felfeszítse. Ez a művelet nem csekély fájdalommal jár, tekintve, hogy a jó ég tudja mióta nem használta a szemeit. Persze a tarkóját ért kimondottan nagy erejű ütésről még nem tud, pedig az is közrejátszik.
Az első amit homályosan megtapasztal az őt körülvevő világból, a visszatérő zizegés forrása. Egy szakadt elektromos kábel himbálódzik tőle nem messze, ezt leszámítva tökéletes a csend. A lámpák sem akarnak üzemelni, de azért nincs teljes sötétség, csak amolyan félhomály-szerű állapot. Will csak lassacskán tér magához, feje hasogat, látása sem a legtisztább, de legalább tudatánál van. Kínos lassúsággal emeli fel kezeit, hogy ellökje a kapszula zárópaneljét maga elől. Nem kis erőfeszítésébe kerül ez a mozdulatsor, miután nemes egyszerűséggel kizuhan a kabinból. Féltérdre esik, köhög egy sort, majd felemeli fejét, és próbálja felfogni az őt körülvevő dolgokat. Most már magánál van és minden érzékszervét egyszerre támadja meg környezete. A legdurvább a szag. Oszló, rothadó tetemek bűze, nem nehéz kitalálni kié. Will feltápászkodik, bár kissé még dezorientált. Száját a következő mondat hagyja el:
-Titanic mi, baszd meg....-ezzel nagyjából össze is foglalja véleményét a dolgok állásáról. Nem az a szöszmötölős fajta, azonnal elindul, bár egyelőre csak óvatos léptekkel, nehogy túlerőltesse magát a hosszú mélyálom után. Mivel első blikkre nem talál életben senkit, (meg ha találna sem valószínű, hogy foglalkozna vele, ez nem az ő dolga) úgy dönt a vezérlőt kell felkeresse. Ott bizonyára minden szükséges információt meg fog találni. Kissé még kótyagos ugyan, de ez nem akadályozza meg abban, hogy elinduljon lassú, nyugodt léptekkel a hibernálóterem ajtaja felé.
avatar
William McAllister

Hozzászólások száma : 6
Join date : 2012. Dec. 19.

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Hibernáló terem

Témanyitás  Stephanie A. Fishbourne on Csüt. Dec. 20, 2012 1:44 am

Céltudatosan lép ki a vezérlőből, hiszen jól ismeri már a járást. Csak keresztül kell vágnia a hibernálón a másik ajtóig, hogy eljusson a már-már élettelenül fekvő Monicáig. Közben már készíti is elő a kis dobozt, amit továbbra is legféltettebb kincsként őriz, mint az egyetlen tárgyat, amiben valamiféle kapaszkodót sejt. Kapaszkodót az életben maradáshoz, az embernek maradáshoz, és az emlékekhez.
Elhatározza, hogy ha a kint fekvő nő állapotában nem lát változást, rövid úton megoldja ő maga, hogy legyen valami ilyesmi. Menet közben, gyakran fel-felpillantva, a lehetséges buktatókat kerülgetve kutat a dobozban, és hamar rá is lel arra a kemikáliára, amit keres: az Epynephrine-t. Ezt gondolja ugyanis az adott helyzetben a leghatásosabbnak, és talán a legkevésbé nélkülözhetetlennek. Legalábbis igazán reménykedik benne, hogy az elkövetkezendő időkben nem kell majd megbírkóznia valakinek a szívleállásával. Legalább addig, míg nem jut valamivel több gyógykészítményhez.
Útja közben valami különösre lesz figyelmes, méghozzá mozgásra. Egy pillanatra megtorpan, kezeinek mozdulata is megáll, ahogy éppen a dobozt akarta bezárni, miután már kiemelte az ampullát és a fecskendőt. Agyán a másodperc törtrésze alatt fut végig több gondolat: talán a nő ébredt fel? Vagy máris visszaért a csapat felfedezőútra indult része? De ahogy körülnéz, egy eddig ismeretlen személy kerül a látóterébe.
- Aha... Nincs több túlélő, mi?! Meg a faszt...
Ezúttal képtelen nem-kimondani a legelső szavakat, amik eszébe jutnak. Egyre kevésbé képes uralkodni az indulatain. Elsandít Monica irányába, és bár nem látja tökéletesen a testet, szinte biztos benne, hogy ráér még vele foglalkozni, tehát figyelmét a férfi felé összpontosítja, máris megindul felé.
- Jó reggelt! - köszönti kissé cinikusan, majd teljes nevén bemutatkozik - Azt nem kérdezem meg, hogy hogy van, gondolom, ezzel nincs baj. Inkább arra lennék kíváncsi, valami panasza van-e szédülésen, nehézlégzésen, mozgáskoordinációs zavaron túl. Azok normálisak, akármilyen idegesítőek is.
A kérdés mellé tettek is társulnak, olyan rutin dolgok, mint például a pupillatágulás vizsgálata, vagy a pulzusé. Ha a férfinek nincs különösebb problémája, felvet neki két lehetőséget: vagy vele marad, míg "ellenőrzi" amott az eszméletlent, vagy társul a vezérlő teremben ténykedő pároshoz. A harmadik lehetőséget, mi szerint csatlakozhatna a hajóroncs másik feléhez közeledőkhöz, egyszerűen eltitkolja a férfi elől. Nincs az az isten, hogy ilyen állapotban kiengedje.
Ellépdel Monica felé, ellenőrzi gyorsan az ő életfunkcióit is, majd mivel nem lát változást az állapotában - mily meglepő -, már bontja is a steril tűt, egyetlen mozdulattal a fecskendőhöz illeszti, hogy felszívhassa bele a már szintén előkészített Epit.
avatar
Stephanie A. Fishbourne

Hozzászólások száma : 28
Join date : 2012. Oct. 06.

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Hibernáló terem

Témanyitás  Mesélő on Csüt. Dec. 20, 2012 5:54 am

William-nél enyhe agyrázkódás észlelhető. Nem vészes, de nem biztos, hogy a 40 fok fölötti hőmérséklet jót tenne neki.

A kifelé vezető ajtó közelében az egyik hulla, mintha megmozdulna. Odanézve hamar le lehet szűrni, hogy nem magától vált mobilissá... inkább valami próbálja kivonszolni a bal lábánál fogva és az a bizonyos izé, már el is tűnt az ajtó szélénél. A neszezésre lehettek először figyelmesek.

Az áram pedig közben teljesen elmegy a hibernáló teremben. Immár csak a kintről beszűrődő fény ad némi világosságot, amolyan félhomály.

//Bocs a kiegészítésért, előbb írtam, aztán gondolkodtam//
avatar
Mesélő
Admin

Hozzászólások száma : 77
Join date : 2012. Oct. 05.

Felhasználó profiljának megtekintése http://anagykaland.hungarianforum.com

Vissza az elejére Go down

Re: Hibernáló terem

Témanyitás  William McAllister on Csüt. Dec. 20, 2012 6:27 am

Botorkálása közepette arra lesz figyelmes, hogy egy nő áll neki kérdésekkel bombázni, aki az imént még egészen bizonyosan nem volt jelen. Mikor az a szeme felé nyúlna, Will elkapja a karját.
-Na, ne tapizz kicsim, alig ismerlek...-morogja, majd ellöki a nő karját.
-Örvendek "Stephanie Antoinette Fishbourne". Will.-biccent, szemei kissé nehezen fókuszálnak a nőre, kábának érzi magát.
-Ha jól tévedek, maga orvos. A fejem hasogat elég durván, de egyébként nincs bajom.-mondja, majd megdörzsöli a szemeit. Steph valószínűleg a kinézetéből már leszűrte, hogy akadt némi agyrázkódás a fejében. Már ha akadt volna ott bármi is ami megrázkódhat. Ezen a gondolaton kis híján elkuncogja magát, csak a körülményekre való tekintettel nem teszi. Elvégre több tucatnyi hulla társaságában kevéssé ildomos nevetni. Vagy ilyesmi. Eközben a nő egy másikhoz hajol le, és egy tűt illeszt valami ampullához. Mielőtt az áram elmenne, Will nagy nehezen kibetűzi rajta a feliratot. "Epynephrine". Na az fasza.
-Leállt a szíve?-kérdi érdeklődést tettetve. A válaszra már kevésbé figyel oda, mert a katonai reflexek veszélyt jeleznek. Vagy olyasmit. Ilyen állapotban nehéz volna megmondani, nevezhetjük megérzésnek. Már ha nem számolunk azzal a ténnyel is, hogy mellé meghallja a fémen súrlódó ruha hangját, noha azt hitte, egyedül vannak. A félhomályban csak annyit lát, hogy egy test eltűnik a kijárati ajtóban. Az teljesen biztos, hogy abból a testhelyzetből ha élt volna sem tud így kicsúszni.
-Mit is mondott, hol vannak a többiek...?-kérdi felvont szemöldökkel, és tesz két lépést az ajtó felé, pedig minden érzéke az ellenkezőjét sugallja. Mint egy kurva film. Ja, egy régi szar horrorfilm, ott történtek ilyenek. Aki meg elment megnézni, mi is volt az... Will nagyon jól tudja mi történt velük. Inkább megáll és valamiféle fegyver után néz. Vascső, kábel, lánc, de legalább egy élesen törött csont valamelyik hullában.
avatar
William McAllister

Hozzászólások száma : 6
Join date : 2012. Dec. 19.

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Hibernáló terem

Témanyitás  Stephanie A. Fishbourne on Pént. Dec. 21, 2012 1:14 am

Már olyannyira elege van az egész helyzetből, amibe belecsöppent, hogy különösebben fel sem húzza magát Will modorán. Ez már csak a "hab a tortán". Egy olyan... miért is ne kapna még valami ellenszenveset, ha már úgy sem sikerül semmi?
A férfi enyhe agyrázkódásával nem igazán kezdhet bármit is. Legszívesebben az ilyenkor szokásos pihenést javasolná, de ezt most egyszerűen nem teheti meg.
A röpke állapotfelmérésen túl nem is foglalkozik Willel. Mindössze szája elhúzásával és egy kissé lesajnáló pillantással adja jelét nemtetszésének, mielőtt Monicával kezdene foglalatoskodni.
- Nem, nem állt le. - válaszolja szófukarul, miközben jobbjának középső ujjával néhányszor megkocogtatja az Epit tartalmazó kis üvegcsét, hogy a fölső, elkeskenyedő részből is alulra szabaduljon az anyag. Arra azonban már nem tud sort keríteni, hogy el is törje az üvegcsét, hogy végre átsegíthesse a másik nőt a túlvilágra, mivel hirtelen megszűnik körülötte a világosság. Ugyan nem lesz koromsötét, de az erős mesterséges fényhez szokott szemeinek kell néhány pillanat, mire hozzászoknak a megváltozott viszonyokhoz.
- Csessze meg, miért is ne... - szavai, akárcsak gondolatainak folyama, elakadnak, mikor ismét neszezésre, majd mozgásra lesz figyelmes.
Felvont szemöldökkel fordítja fejét a hangok irányába. Meglehetősen furcsállja, hogy ismét kezd nagy lenni a nyüzsgés a hibernálóban. Sőt, őszintén szólva, ebben a félhomályban egészen kísértetiesnek is tűnik a dolog. Szíve is hevesebben kezd verni, néhány mély levegővétellel igyekszik megnyugtatni magát. Ám mikor egy eddig élettelennek hitt testet lát eltűnni az ajtóban, az kivágja a biztosítékot.
Azt a kurva, rohadt, meredt egeret!
Néhány pillanatra leblokkol, így legalább négy-öt másodpercnyi késéssel fogja fel egyáltalán, hogy a férfi mit kérdezett.
- A hídon. - válaszol tömören, majd lassan feláll Monica teste mellett. Tágra nyílt szemekkel figyeli a kutakodó férfit, majd újra az ajtó felé fordul.
- Ugye most ez... csak valami kurvaszar poén?
avatar
Stephanie A. Fishbourne

Hozzászólások száma : 28
Join date : 2012. Oct. 06.

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Hibernáló terem

Témanyitás  Mesélő on Szomb. Dec. 29, 2012 12:49 am

Will találhat maga körül egy egész masszívnak tűnő vascsövet, de van immár mindenféle elektromosságtól mentes kábel is a közelben.

Az ajtóban pedig szépen el is tűnik a hulla, még lehet hallani ahogy immár a forró homokon vonszolja végig valami... vagy valamik. Ugyanis rövidesen különböző hangokra lehettek figyelmesek, leginkább valami állat visítással vegyes morgására emlékeztet... és bizony míg először csak kettőt lehet megkülönböztetni, nagyon gyorsan - bár még távolabbról - több ilyen állati sipítozás is felhangzik.
Az ajtóban pedig megjelenik az alábbi lény:

[You must be registered and logged in to see this image.]

Amint persze észleli a mozgásotokat, azonnal felpúpozza a hátát és elővillantja apró, hegyes kis fogait. Nagyjából akkora lehet, mint egy közepes termetű földi kutya.
avatar
Mesélő
Admin

Hozzászólások száma : 77
Join date : 2012. Oct. 05.

Felhasználó profiljának megtekintése http://anagykaland.hungarianforum.com

Vissza az elejére Go down

Re: Hibernáló terem

Témanyitás  William McAllister on Szomb. Dec. 29, 2012 1:59 am

Will fel is kapja a masszív vascsövet, majd rátámaszkodik. Csöppet megszédült, de nem vészes, még tartja magát.
-Mind jót nevettünk.-bólint a nő felé cinikusan, majd felé és a sérültnek látszó nő felé lép.
-Mi baja a kislánynak?-kérdi, miközben kifelé próbál figyelni, hátha meglát valamit, ami érdemes arra, hogy meglássa. Természetesen elsősorban az érdekli, mégis mi a jó pöcs nyúlta le a hullát. Annál azonban előbb hallja meg azt a sipítozó hangot, illetve hangokat, aminek első körben marhára nem örül.
-Keljen fel. Nem vagyunk egyedül.-közli Steph-el, majd megpillant egy olyan macska-szerű kis vakarcsot.
-Nem mondta, hogy hozták magukkal a cicákat is...-jelenti ki szarkasztikus vigyorral az arcán. Bár ezek a kis surmók nem különösebben nagyok, és kb egy rúgással el lehet intézni őket Will becslése szerint, felemeli a vascsövet. Elvégre sosem látott még ilyen dögöket, kár volna hagyni, hogy megkarmolják vagy ilyesmi... Nem festene jól a jelentésben.
avatar
William McAllister

Hozzászólások száma : 6
Join date : 2012. Dec. 19.

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Hibernáló terem

Témanyitás  Stephanie A. Fishbourne on Vas. Dec. 30, 2012 8:18 am

- A "kislány" kómába esett. Minden bizonnyal belső sérülései vannak, amiknek a súlyosságát sem most, sem - vélhetőleg - a közeljövőben nem tudom megállapítani.
Jelen helyzetben, tűrőképessége pengeélnyi határán egyensúlyozva szívesen csapná arcul az élcelődésért Will-t - de nem teheti, hiszen rá van szorulva a segítségére. Már csak amiatt a zavaró, ijesztő tény miatt is, hogy nincsenek egyedül.
- Köszönöm, hogy közli, amire magam is rájöttem.
Ez ennyire hülyének néz?!
Megpillantva a belépdelő, leginkább macskára hajazó lényt, egy pillanatra el is felejtkezik róla, hogy az imént valószínűleg egy ilyen húzta ki az egyik hullát. Még kis híján el is mosolyodik.
A következő, amit kivált belőle a kis lény látványa, az az érdeklődés. Tudósként igen nagyra becsülné, ha elkaphatnának egy ilyet megfigyelésre, vizsgálatokra. (Az a hülye szakmai ártalom)
Csak harmadik blikkre lesz úrrá rajta kissé a félelem. Most szinte bánja, hogy nem szívta fel a fecskendőbe azt az Epit. Bár, ha belegondol, az is csak végszükség esetén lehetne megoldás, mivel ahhoz, hogy abból bármennyit is beadjon a kis dögnek, elég közel kellene kerülnie hozzá. Ahhoz meg valahogy nincs kedve, legalábbis önszántából semmiképp.
Kedve szerint hátrálni kezdene, de leghalványabb fogalma sincs róla, hogy azzal még jobban felbőszíti-e a kis dögöt, így inkább azt a megoldást választja, hogy mozdulatlan marad, Monica teste mellett állva. Ugyan abban nem reménykedik, hogy a vakarcs így majd nem tulajdonít a jelenlétének különösebb jelentőséget, de talán a nyugalmi állapot miatt később támad. Hasznos másodperceket nyerhetnek így, amik akár arra is elegendőek lehetnek, hogy kitaláljanak valami használható stratégiát a hallhatóan többedmagával érkezett dög ellen.
- Lehet, még addig kéne aprítani őket, míg nem özönlenek be huszan. Mert akkor hiába kicsik... - jegyzi meg halkan, a lehető legtöbb nyugodtságot hangjába erőltetve.
avatar
Stephanie A. Fishbourne

Hozzászólások száma : 28
Join date : 2012. Oct. 06.

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Hibernáló terem

Témanyitás  Mesélő on Pént. Jan. 04, 2013 2:33 am

Az az egy, ami veletek szemben áll az ajtóban, szemlátomást igyekszik rendkívül veszélyesnek tűnni, hiszen továbbra is veszettül púpozza a hátát, a színes redők pedig ernyőként nyílnak szét a pofája körül, hogy szélesebbnek tűnjön. Viszont egyelőre nem támad, csak sziszegő, visító hanggal vicsorít felétek. Feltehetőleg ugyanannyira nem tudja, hogy ti mik vagytok, mint amennyire ti nem tudjátok, ő micsoda... bár lehet, hogy inkább az erősítésre vár, ami hamar meg is érkezik.
Még kettő ugyanilyen jelenik meg mellette és ők is ugyanazt csinálják, amit az előbbi. Most már némelyik megkísérel egy-két lépést tenni felétek, de egyelőre mindig vissza-vissza hátrálnak, mintha csak felmérnék mennyire vagytok veszélyesek.
avatar
Mesélő
Admin

Hozzászólások száma : 77
Join date : 2012. Oct. 05.

Felhasználó profiljának megtekintése http://anagykaland.hungarianforum.com

Vissza az elejére Go down

Re: Hibernáló terem

Témanyitás  William McAllister on Csüt. Jan. 10, 2013 11:49 pm

Will unott fintort vág a nő szavaira, most perpillanat nem ér rá ilyesmivel törődni. A velük szemben álló kiscicák csak érintőlegesen hasonlítanak bármire, amit a Földön látott. Persze ettől még lehetnek éppen veszélyesek, vagy a fenetudja. A Kísérleti Fegyverek részlegtől minden kitelik, akár ők is felpaterolhatták ezeket a hajóra. Most azonban, csak az a fontos, hogy megszabaduljanak tőlük. Ezért hát Will kihúzza magát, hogy ő is minél veszélyesebbnek tűnjön, majd döngő léptekkel, lassan elindul a macskák felé, a vasrudat lóbálva.
-Mi lenne, ha segítene?-kérdez hátra a Dokicsaj felé.
-Mondjuk szerezhetne valami csövet, vagy bármit azon a tűn kívül, és próbáljon meg legalább úgy tenni mint aki veszélyes lehet...-hangjából csak úgy csöpög a szarkazmus, majdhogynem jó kedve is kerekedik a Doki-szívatástól. Szemmel tartja a kis vakarékok reakcióit, őszintén szólva reméli, hogy azok megijednek és nem akarnak nekitámadni. Bár a méretüket tekintve... hát mókás volna eltaposni őket, az fix.
avatar
William McAllister

Hozzászólások száma : 6
Join date : 2012. Dec. 19.

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Hibernáló terem

Témanyitás  Stephanie A. Fishbourne on Vas. Jan. 13, 2013 10:50 pm

Elegem van ebből az okoskodó majomból!
Ellenérzéseit és dühét egy mély sóhajjal igyekszik leküzdeni, majd engedelmeskedve a "parancsnak", kihasználja az időt, míg a kis vakarékok Willel foglalkoznak és óvatosan mozogva körülnéz. Ha talál valami fegyvernek használhatót, kicseréli az orvosi dobozra, mivel elég valószínűnek tartja, hogy mindkét kezére szüksége lesz, tehát nem fog ráérni még a dobozt is egyensúlyozgatni. Főleg, ha netán ismét kiderülne, hogy még tovább bővül a nem szívesen látott vendégek társasága.
Tehát jobb híján a földre teszi a kis dobozt, óvatosan, lassan leguggolva. Eszében sincsen hajlongani, hogy szem elől tévessze a - nem mellesleg még mindig roppant érdekfeszítő anatómiájú - dögöket. Mikor felegyenesedik, maga is megtesz pár dühösnek szánt lépést a macskafélék felé, már csak azért is, nehogy egy hirtelen támadással ráijesszenek, ő meg hátrarebbenve véletlenül rátaposson a dobozra, vagy még messzebbre lökje azt. Miközben közeledik a kis hármashoz, igyekszik felkészülni arra, hogy bármelyik pillanatban szükségessé válhat nagyot lendíteni alkalmi fegyverén.
avatar
Stephanie A. Fishbourne

Hozzászólások száma : 28
Join date : 2012. Oct. 06.

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Hibernáló terem

Témanyitás  Mesélő on Szer. Jan. 16, 2013 6:31 am

Amikor William megindul feléjük a csővel, azonnal kifarolnak az ajtóból, de sajnos nem rohannak túl messzire, csak akkora távolságba, ahol biztonságosnak vélik a szituációt. Persze ott ismét szembe fordulnak ijesztő üldözőjükkel, vagyis immár üldözőikkel, amikor Stephanie is bekapcsolódik. Ezen a ponton egymásra kezdenek el fújni és vicsorogni, mintha csak civakodnának. Ez egy egészen más környezetben, egészen más lényekkel még akár aranyos is lehetne.
Végül a középső ismét rátok szegezi nagy sárga szemeit, majd meglepő gyorsasággal rugaszkodik el és szalad egyenest Will lábszára irányába. A többi eközben visító, sziszegő, vicsorgással támogatja tisztes távolságból a legbátrabbat. Toporgásukból kikövetkeztethető egyébként, hogy nekik se kell sok, hogy az előző példáján felbuzduljanak.
avatar
Mesélő
Admin

Hozzászólások száma : 77
Join date : 2012. Oct. 05.

Felhasználó profiljának megtekintése http://anagykaland.hungarianforum.com

Vissza az elejére Go down

Re: Hibernáló terem

Témanyitás  William McAllister on Szer. Jan. 16, 2013 8:20 am

Will blöffje nem jött be, legalábbis annyiban nem, hogy az egyik kis dög nekirugaszkodik és valószínűleg támadni akar. Kissé még kába ugyan, de már javul az állapot, így megveti lábát, és két kézre fogja a vascsövet, akár egy baseball ütőt. Feszülten figyeli a felé tartó macsek mozgását, minden idegszálával azon van, hogy a jó pillanatban lendítse fegyverét. Ha a dög felé ugrik, vagy csak elég közel ér, felmérve a távolságot Will teljes erejéből megsuhintja a csövet, a cicus fejét célozva vele, bár gyakorlatilag tökéletesen mindegy, hol találja el az ütés, Will lépéselőnybe kerül. Amennyiben a támadása sikeres volt, azonnal küldi is a párját a pofonnak, ha nem, akkor meg főleg. Reméli, hogy a doki sem rest, és betársul a csihi-puhiba.
avatar
William McAllister

Hozzászólások száma : 6
Join date : 2012. Dec. 19.

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Hibernáló terem

Témanyitás  Stephanie A. Fishbourne on Csüt. Jan. 17, 2013 2:16 am

Steph szemeit forgatja Will ügyködése láttán, de egészen csak addig, amíg a kis állat neki nem rongyol. Akkor pedig Steph megragadja az alkalmat, hogy érvényesüljön, látva Will mozdulatát, ami arra irányul, hogy hókon nyomja a cicust, ő maga is beszáll a "küzdelembe", oly módon, hogy vadul suhogtatja a kezében lévő fémrudat a macska irányába. Azért próbál ügyelni rá, hogy ne Willt találja el, így föntről lefelé csapkod a csővel, hátha el tudja roppantani az állat gerincét.
avatar
Stephanie A. Fishbourne

Hozzászólások száma : 28
Join date : 2012. Oct. 06.

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Hibernáló terem

Témanyitás  Ajánlott tartalom


Ajánlott tartalom


Vissza az elejére Go down

2 / 3 oldal Previous  1, 2, 3  Next

Vissza az elejére


 
Permissions in this forum:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.